Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók
Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete


Szellemi tulajdonjogok

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak főbb típusai a védjegy (trademark), formatervezési mintaoltalom (design), a szerzői jog (copyright) és a szabadalmi jog(patent) és a használati minatoltalaom (Utility Model Protection).

Szabadalmak (Patents)
Szabadalmaztatható találmányok: az új termék, vagy eljárás, a termék összetétele és annak előállítása, abban az esetben ha addig ismeretlen termékről/eljárásról van szó, ami nem köztulajdon, és a világ egyetlen pontján sem hozták még nyilvánosságra. A találmány előfeltétele, hogy annak gyakorlati célja legyen. Jelenleg külföldi szabadalmi jogszerzést az egyes nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel vagy az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. Egységes EU-s szabadalmi rendszer” ugyan még nem létezik, de a létrehozására irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos rendelettervezeteket 2011. június 27-én már elfogadta az EU Versenyképességi Tanácsa és a hatálybalépése 2014. január 1-jén várható. A regisztráció 20 éven át megvédi a feltalálót attól, hogy találmányát bárki másolja, használja, értékesítse, vagy importálja. A szabadalmi jogok megsértése bírósági eljárást von maga után. Ezen túlmenően a kiegészítő oltalmi rendelet (SPCs), ún. "szabadalmi kiterjesztést", adhat legfeljebb még 5 évig a gyógyszeripari termékekre, ami 25 évre tolja ki az innovatív gyógyszerek szabadalmi védettségét.

Védjegyek (Trademarks)
A védjegy vagy „trademark” (logó, szavak, formák, stb.) arra szolgál, hogy egy termék vagy szolgáltatás identitását  felismerhetően megkülönböztesse a konkurens termékétől.  A védjegy megóvja  azokat a jellegzetes komponenseket, amelyek egy termék vagy termék család – beleértve a gyógyszereket is – piaci identitását alkotják. Nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten veszik nyilvántartásba a védjegyet, amely nemzetközi gyakorlatban lehetővé teszi az ® szimbólum használatát. A védjegyhez fűződő  jogok megsértése szintén bírósági eljárást vonhat  maga után. A hamisítási esetek felderítésében a vámhatóságok, a rendőrség, vagy a fogyasztóvédelem hivatott közreműködni. A be nem jegyzett védjegy jele nemzetközi gyakorlatban a ™. A védett jelleg feltüntetése a magyar jogszabályok alapján nem kötelező. A fentiek szerint tehát szintén jogi eljárást vonhat maga után, ha egy versenytárs használja a védjeggyel oltalmazott vagy nagymértékben hasonló nevet a termékkel/szolgáltatással azonos áruosztályban.
 
Szerzői jogok (Copyright)
Az eredeti „kreatív” irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelmére szolgál a szerzői jog, legyen az egy kiadott szöveg, hangfelvétel, film, vagy műsor, függetlenül az adathordozótól. A szerzői jogvédelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a művének felhasználására, a felhasználás engedélyezésére, azaz egy másolat megvásárlása nem jogosít fel senkit arra, hogy a termékről további másolatokat készíthessen. Korlátozott felhasználás (fénymásolás, szkennelés, letöltés) engedély nélkül is lehetséges, például kutatási célra, e körben ugyanakkor lényeges, hogy a felhasználás jövedelemszerzésre közvetve sem irányulhat. Valakinek a szakmai anyaga vagy idézete csak beleegyezésével jelentethető meg, viszont egy mű részletét a forrás és a szerző megnevezésével bárki idézheti.  Egy ötlet önmagában nem jogvédett csak a megjelenítési formája az. Nincs szerzői jog egy címre, szlogenre vagy kifejezésre, bár ezek is bejegyzett védjegyek lehetnek. Szerzői jog vonatkozik az internet weboldalaira is, számos különböző szerzői jog védi őket, ha a mű példányából másolni vagy nyomtatni kíván valaki egy oldalt,az hivatkozással vagy engedéllyel tehető meg. A szerzői jogok tulajdonosának engedélye nélkül egy anyag nem kerülhet fel egy webhelyre (intranetre sem).
A szerzői jog nem kerül bejegyzésre, a szerzőt ezen joga automatikusan, a mű létrejöttétől, azaz a „kreatív” alkotás megszületésétől kezdve megilleti. Szerzői jog védi az EU-ban a szerző életében és a halálát követő 70 évig az eredeti alkotásokat, ezen védelmi idő elteltét követően elsőként nyilvánosságra hozott művet is védi a szerződi jog, méghozzá 25 évig; illetve szerzői jog védi 50 évig a „broadcast” termékeket (hangfelvételek, sugárzott műsorok, filmek) is. A © jel használata a legtöbb európai országban nem szükséges. A szerzői jogok megsértése bírósági eljárást vonhat maga után.
 
Formatervezési mintaoltalom (design)
 A formatervezési mintaoltalmat olyan termékek védelmére használják, amelyek egyéni jellegűek, illetve újdonságnak számítanak formájukban vagy mintázatukban. Egy terméknek egy mintaoltalma lehet. A formatervezési mintaoltalomnak újnak kell lennie. A mintaoltalom nem lehetséges, ha az új formát a funkció határozza meg. Mintaoltalom szerezhető országos szinten a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál történő bejelentés alapján, vagy közösségi szinten, mellyel a tagállamok mindegyikében egyidejűleg, egységesen keletkezik oltalom, illetve lehetőség van nemzetközi bejelentésre is, mely a Hágai Egyezmény értelmében Magyarországon is kezdeményezhető. .Az oltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet további öt évi időtartamra, legfeljebb négy alkalommal meg lehet meghosszabbítani. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével azonban az oltalom nem újítható meg.
 
A használati mintaoltalom (Utility Model Protection)
A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik. A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzetei Hivatala az engedélyezési eljárás során csupán vélelmezi a minta újdonságát, valamint azt, hogy a minta feltalálói lépés eredményeképpen jött létre, és amennyiben a bejelentés a jogszabály egyéb előírásainak megfelel, a mintára mintaoltalmat ad. Külföldön csak azokban az országokban, lehet használati minta bejelentést tenni, ahol létezik használati mintaoltalom. A többi országban szabadalmi bejelentést lehet tenni, abban az esetben is, ha Magyarországon használati mintabejelentés van. Ha már van Magyarországon szabadalmi bejelentés, akkor a magyar bejelentési naptól számított 12 hónapon belül célszerű megtenni a külföldi szabadalmi bejelentést (vagy bejelentéseket), ekkor lehet a magyar bejelentés elsőbbségét igényelni, ami azt jelenti, hogy a találmány újdonságának vizsgálatakor nem veszik figyelembe az magyar bejelentési napja óta nyilvánosságra jutott cikkeket, publikációkat, előadásanyagokat, sőt, azóta forgalomba hozott terméket sem. Ha a találmány nyilvánosságra jutott és eltelt a 12 hónap, akkor már nem tehető külföldi bejelentés.
Tagok